BIZZA INGATLANA ÉRTÉKESÍTÉSÉT, BÉRBEADÁSÁT SZAKEMBERRE !
VEGYE IGÉNYBE IRODÁNK SZOLGÁLTATÁSAIT, SEGÍTSÉGÉT.
A MAI VILÁGBAN NAGYON KELL VIGYÁZNI ÉRTÉKEINKRE,
KIVÁLTKÉPEN, AMIKOR A LEGTÖBB EMBERNEK EGYETLEN
VAGYONKÁJA ÉPPEN AZ AZ INGATLAN, AMELYET ÉRTÉKESÍTENI VAGY BÉRBEADNI
SZERETNE.
SZÁMUNKRA AZ ÜGYFÉL AZ ELSŐ !!!
Főleg belvárosi eladó-kiadó lakásokkal, családi házakkal és kereskedelmi és ipari
ingatlanokkal foglalkozunk 1996 óta Budapesten és környékén.
Lakóingatlanok és irodaházak, egész épületek adásvételével, bérbeadásával is
foglalkozunk.
Egyéb szolgáltatásaink : ingatlanok forgalmi értékbecslése,
ingatlanvásárlásához kapcsolódó hitelügyintézés ,
földhivatali ügyintézés ügyvédi háttérrel.
Működési területünk :
Budapesten, főleg I. - II.- III. - IV. - V. - VI.- VII. - VIII. - IX. - XIV. kerület
Irodánk levelező tagja a Magyar ingatlanklubnak. A klub 1000 ingatlaniroda kínálatát
és keresletét fogja össze egy zárt rendszerű internetes, levelező lista segítségével,
budapesti és országos szinten. A klub célja, az egységes, etikus piaci megjelenés, az
ügyfelek minél magasabb színvonalú kiszolgálása.
Feltételeink :
Értékesítési megbízás esetén, a közvetítési díjunk, az ingatlanklubba tartozó irodák által
elfogadott, azaz a kialkudott vételár 3%-a+ÁFA.
Kizárólagos megbízás esetén 2,5 %+ÁFA.
A közvetítési díj akkor esedékes, amikor a Megbízónk az iroda által dokumentált vevővel
szerződést köt, és az első pénzmozgás megtörtént.
Bérbeadási megbízás esetén, a közvetítési díj, egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg,
amely a bérleti szerződés aláírásakor esedékes.
Amennyiben az ügyfél vételi szándékkal keresi meg bennünket, nem számítunk fel díjat,
azaz tevékenységünk díjmentes..
Forduljon hozzánk bizalommal, hívjon fel bennünket !
NEM KÉRÜNK KIZÁRÓLAGOSSÁGOT
HÉTKÖZNAP, HÉTVÉGÉN MINDIG
DOLGOZUNK.
Tel : 06-309-662-523
e-mail : alexandr@tvnetwork.hu
www.alexandr.hupont.hu
www.ingatlan.com/alexandr
Tisztelettel:
KOVÁCS SÁNDOR
cégvezető
ITT A VAGYONADÓ !!!
Számítsa ki, mennyit ér az Ön ingatlana ?
2010. évi fontosabb adóváltozások
és a viszterhes (adás – vétel) illeték kiszabásának változásai, alul IX. pont
2010. január 12.-én
Számos változással kell tisztában lenni, ha valaki naprakész szeretne lenni a 2010-es
adóváltozásokkal kapcsolatban, a parlament ugyanis 2009. november 9-én újabb
változásokat fogadott el az adójogszabályokat illetően.
A teljesség igénye nélkül ismertetjük a jelenleg ismert, 2010. évre vonatkozó
változásokat. A változások döntő részével „ A közteherviselés rendszerének átalakítását
célzó törvény-módosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény” foglalkozik
I. Járulékfizetési kötelezettségek(1997. évi LXXX. törvény)
A társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, melyből a
nyugdíjbiztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék lesz. A 3 százalék egészségbiztosítási-és
munkaerő-piaci járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.
Változik a járulék alapja is.
A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka valós
piaci értékéhez igazodó új alsó határ, és főszabály szerint ennek alapulvételével kell a
járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni az egyéni és társas vállalkozóknak. Ezért, a
tevékenység piaci értéke, mint új fogalom jelenik meg a Tbj. törvényben. Továbbra is
érvényben marad az a rendelkezés, mely szerint ha a járulékalapot képező jövedelem
nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató, vagy az egyéni vállalkozó a
társadalombiztosítási járulékot a havi adó-és járulékbevallásban bejelentett tényleges
jövedelme, de legalább a minimálbér után fizeti meg.
Változik az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevétel esetén a járulék alap fogalma. 2010. január 1-jétől az adóelőleg-alap
számításánál figyelembe vett jövedelem után kell a járulékokat megfizetni.
II. Egészségügyi hozzájárulás (1998. évi LXVI. törvény)
Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 11 százalékról 27 százalékra emelkedik,
ugyanakkor megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Az új rendelkezések értelmében 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az
egyéni, illetve a társas vállalkozóknak, a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes
összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díjkiegészítés
együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben
meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra
tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része
után.
Nem kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni a kifizetőnek és a
bérbeadó természetes személynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha
a bérbeadó az e tevékenységből származó bevételére az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
III. Személyi jövedelem adó (1995. évi CXVII. törvény)
1.) Az összevont adóalap és annak adója
Az összevont adóalap számításának módja 2010. január 1-től jelentősen átalakul.
Ez jelenti egyrészt az adótábla változását, amely szerint a személyi jövedelemadó alsó
adókulcsa 17 %-ra csökken a vonatkozó sávhatár 5 millió forintra történő
emelkedésével.
Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében a személyi jövedelemadó mértéke 32
% lesz, a különadó megszűnik.
Fontos változás másrészt, hogy az adóalap 2010. január 1-től magába foglalja az Szja.
tv-ben meghatározott ún. adóalap-kiegészítés összegét is. Ez azt jelenti, hogy az
összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói
társadalombiztosítási járulék mértéke alapján megállapított összeg (amely 2010. január
1-től 27 % mértékű lesz), illetve biztosítási kötelezettség hiányában a jövedelmet terhelő
az egészségügyi hozzájárulás összege (amely 2010. január 1-től szintén 27 %).
[Természetesen a járulékok, egészségügyi hozzájárulás alapja továbbra is az adóalapkiegészítés
nélküli bruttó jövedelem marad.]
Az adótábla változásával együtt módosulnak az adójóváírás szabályai is, ennek
megfelelően az adójóváírás mértéke a bér és az arra tekintettel megállapított adóalapkiegészítés
17 %-a lesz, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100,-Ft (évente
maximum 181.200,-Ft), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer Ft éves összes
adóalapig, az ezt meghaladó jövedelem 12 %-ával csökkentett összegben pedig 4 millió
698 ezer Ft-ig jár.
Ezen új számítási módszert az adóelőleg megállapítás során is alkalmazni kell, melynek
a magánszemélyre, a kifizetőre és a munkáltatóra vonatkozó széttagolt szabályai
egységesítésre kerülnek, és némileg egyszerűsödnek is (pl.: az önálló tevékenység
számlázott bevételéből nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem
egyéni vállalkozó vagy őstermelő).
Az előleg megállapítás során nagyobb jelentősége lesz a magánszemély nyilatkozatának,
így a nyilatkozatában megjelölt éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet
nem viselő járandóságok összege, az adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítése
jelentősen befolyásolhatja a levonandó előleget.
Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki -
amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési
kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű
bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen
igazolható - összegét 5 % -kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot,
bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles.
2010. január 1-től módosul a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételeinek
köre, illetve azok jogcíme is.
A korábban adómentes juttatási körből az adóterhet nem viselő járandóságok közé kerül
a lakáscélú munkáltatói támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, és a katonai
felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának juttatása.
2.) Adókedvezmények
Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az
őstermelői kedvezmény, a személyi ( súlyos fogyatékosság miatt járó ) és a családi
kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő
kedvezmények.
Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és
nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a
megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés
utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után
kedvezmény.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez
kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a
pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más
pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét.
3.) Természetbeni juttatások
A jövő évtől a törvény új rendelkezései alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni
juttatások adózásának feltételei.
A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül néhány juttatás, melyek az egyes
juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig adómentesen voltak adhatók a
törvény által megjelölt jogviszonyokban, ezen egyedi korlátokig 25 %-os kulccsal fognak
adózni, a korláton felüli rész után pedig – hasonlóan az ezen „kedvezményesen adózó”
körből kimaradt juttatásokhoz - a juttatónak 54 % személyi jövedelemadót (és 27 %
járulékot, vagy eho-t) kell fizetnie.
„Kedvezményesen” adózó juttatássá válik az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a
Ha érdekesnek tarja Hírlevelünket, kérjük küldje tovább ismerőseinek!
Hirdessen Ön is az Országos Bazár Hírlevelével, akár 50.000 email címre.
További információ: www.orszagosbazar.hu Hírlevél.